A családi ház legfelső szintjén, a szülői lakosztályban helyezkedik el a hálószobával egybeépített, igény esetén maratott üvegajtóval szeparálható fürdő. A nagyvonalú térelosztás, a minden irányból beáramló fény és az összefonódott funkciók miatt a tér a tetőtéri luxuslakások minden alapvető jellemzőjével rendelkezik.

A leghangsúlyosabb berendezési tárgy, Philippe Starck által tervezett kád, a helyiség közepén kapott helyet. Ez az elrendezési mód külföldön kevésbé meglepő, de bizony kell némi egészséges exhibicionizmus ahhoz, hogy az egyébként leginkább a sarkokat kedvelő magyar ember egy nyitott tér közepén képes legyen valóban ellazulni. Pedig a tágasság megnyugtató, és az efféle elrendezés mutatósságához kétség sem férhet. A kád elhelyezése ráadásul itt azt is lehetővé teszi, hogy a fürdőző a terasz üvegajtaján át gyönyörködhessen a panorámában.
Természetesen nem hiányozhat a mindennapi gyors tisztálkodáshoz az épített, ajtóval zárt zuhanykabin sem. Ez takarja diszkréten a vécét és a bidét a háló felől. Így megvan a kellő intimitás, és a nagyvonalú berendezést sem zavarják meg a funkcionális, de közszemlére téve esetleg zavarba ejtő kellékek, a figyelem pedig akadály nélkül a kád-tükör-lámpa hangsúlyos hármasára irányul.

Képgaléria megtekintése

Alapstílusnak a minimált választották a belsőépítészek, ezért a modern kád mellé egyedileg készíttetett, dísztelen mosdópult és -szekrény, valamint egyszerű, modern vonalú, falba épített csaptelep került. A kád mellett álló csaptelep igazi különlegesség, nemhogy megtörné, sokkal inkább kiemeli a tárgy lendületes vonalait.
A természetes pasztellárnyalatú, első pillantásra egyszerűnek tűnő burkolat közelebbről nézve már átvezetés a felhasznált stílusok között, hiszen tone-in-tone – vagyis saját árnyalatával – mintázott, méghozzá barokkos ornamentikával. A megoldás akár a sikeres kapcsolatot is szimbolizálhatná, hiszen így már mindkét fél ízlésének van megfelelő elem benne. A szintén a modern stílushoz illeszkedő üveg tolóajtó savmaratott mintája megismétli a csempe virágmotívumait, így romantikusabb külsőt és kellemes vibrálást visz a térbe.
A semleges alapszínek azért is kitűnő választásnak bizonyultak, mert vendéglátóink kedvelik az élénk árnyalatú kiegészítőket, amelyeket viszont akár néhány évente más erős színre cserélhetnek. A hálószobában például gyakran változnak a díványpárnák, és a változásokhoz a vele egy térben lévő fürdőnek is alkalmazkodnia kell. Ezt oldja meg a mindenhez illő, mégsem jellegtelen szín- és formaválasztás.

A gondosan kidolgozott részletek fokozzák a helyiség különlegességét. A minimál bútor mellé igazi klasszikus, nem újszerű szuperbarokk stílusú, aranykeretes tükör került. A többi kiegészítő a modern enteriőrökben megszokott krómmal szemben a kerethez illően aranyos árnyalatú. A fényes, hosszú szálú szőnyeg és a teraszajtót takaró flitteres mintás római roló a nőies puhaságot és a budoárhangulatot adja meg a térnek, utóbbi csillogó szemcséivel ráadásul némi pluszragyogást csempész be az egyébként is kifejezetten fényes fürdőbe. Az i-re a pontot a két stílus tökéletes ötvözetét jelentő, Tord Boontje által tervezett virágos, fém dizájncsillár teszi fel.

Fotó: Bartos Gyula
A cikk a Konyha&Fürdő Magazin 2010/1. számában jelent meg.