Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. október 11. 11:00 | László Márta

ÉDESSZÁJÚAKNAK IS!

Zümmögő hírek érkeztek

Budapest méhlegelőit jelölő térkép, mézbor-recept, esszék és interjúk is szerepelnek az első hazai városi méhészeti projekt kiadványában, amely lezárja a négy évvel ezelőtti kísérletet. A városi méztermelést a kortárs művészettel összekapcsoló Közösségi Méz október 13-án este az új Lumenben performansz-előadással, beszélgetéssel és mézkóstolóval ünnepli a kiadvány megjelenését az OFF-Biennále Budapest keretében. A program ingyenes. 

Budapest – és Magyarország – első városi méhészetét a frankfurti finger művészcsoport (Florian Haas, Andreas Wolf) és Erdődi Katalin kurátor 2013-ban a Műcsarnok hátsó teraszán nyitotta meg. A projekt a kortárs művészetet ötvözte egy társadalmilag elkötelezett, közösségi kezdeményezéssel: a művészek egy majd negyvenfős „vegyes méhészcsoportot” hoztak létre, amely különböző hátterű és élethelyzetű embereknek adott lehetőséget arra, hogy együtt tanuljanak a városi méhészkedésről, és egy helyi méhész közreműködésével közösen gondozzák a Közösségi Méz méhcsaládjait. A kísérlet nagyon sikeres volt, hiszen 2013 júliusa és augusztusa között összesen 65 kiló budapesti mézet pergettek a Műcsarnok teraszán.

Pesti méhészek, Kép: Seprűs P. Péter

Pesti méhészek, Kép: Seprűs P. Péter

Az első budapesti városi mézet a Közösségi Méz részeként megnyílt rendhagyó művészeti intézmény, az „Új múzeum méheknek” keretében a látogatók is megkóstolhatták. A méhkaptárak tetején kialakított kiállítótermekben, a méhek és emberek számára egyaránt nyitott tárlatok korántsem egyszerű kérdéseket feszegettek: jobban értenek a méhek a demokráciához, mint mi?

Közösségi Méz, Kép: Halasi Dóra

Közösségi Méz, Kép: Halasi Dóra

Hajlandóak vagyunk a globális élelmezési válság kapcsán átgondolni az étrendünket és a szalámi helyett a rovarhúst választani? Effajta, aktualitásukból azóta sem veszítő kérdésekre keresték a művészek a választ a látogatókkal közösen, hiszen a rovarevésről nyílt szavazást is indítottak.

Kinek milyen múzeumra van szüksége? A méh- és emberi társadalmak összefüggéseit vizsgáló Közösségi Méz az „Új múzeum méheknek” megalapításával az autonómiáját akkoriban elvesztő Műcsarnok helyzetére és a Városliget mai napig heves tiltakozásokat kiváltó átalakítására, a múzeumi negyeddel kapcsolatos tervekre is érzékenyen reagált. A múzeumban zajló méztermelés és az örömteli közösségi munka pedig azzal a függetlenségre és önfenntartásra irányuló törekvéssel is összecseng, amit az OFF-Biennále és idei kiadása, a Gaudiopolis – Az öröm városa is képvisel.

Van 19 tippünk, hogyan szépülj, gyógyulj mézzel!
Az istenek eledelének tartott méz számos jótékony hatását ismerjük, ami nem csupán belsőleg történő fogyasztásával tud érvényesülni, hanem külsőleg alkalmazva is, ezért számos kozmetikum és gyógynövényes krém összetételében szerepel összetevőként. Most mutatunk 19 házi praktikát, amivel szépülhetünk és gyógyulhatunk is!

A Közösségi Méz frissen elkészült kiadványa október 13-án, pénteken 19 órától a Horánszky utcai új Lumenben esszékkel, interjúkkal, versekkel, mézbor-recepttel és Budapest méhlegelőit jelölő térképpel ad betekintést ezekbe a művészeti és méhészeti folyamatokba. A bemutató a finger csoport,  Erdődi Katalin és Kallós Viola szerkesztők, a vegyes méhészcsoport és Christiane Erharter bécsi kurátor közreműködésével valósul meg, aki „Méhek a művészetben” előadásával egy tágabb művészeti kontextusban helyezi el a Közösségi Mézet. Az ingyenes program kötetlen beszélgetéssel, valamint mézkóstolóval és mézbor-fröccsel zárul.

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!