Facebook hozzászólás
688

Van, amikor a farkas falka is visszatáncol…

Ismét a kameracsapdában! Egy határozott fellépésű vaddisznó okoz meglepetést azoknak a fiatal farkasoknak, amelyek életét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri. A most közölt éjszakai felvételeket a WWF Magyarország által adományozott újabb kameracsapdák segítségével rögzítették.

Megérkeztek a WWF Magyarország által adományozott kameracsapdák legújabb felvételei, amelyek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben zajló erdei nagyragadozókkal kapcsolatos kutatásokat segítik.

Az első felvételen azok az idén született farkaskölykök tűnnek fel, amelyek játékos hétköznapjairól augusztusban, nappali felvételeket közölt a WWF. A két nézőpontból is rögzített éjszakai jelenetben, egy határozott fellépésű vaddisznó megijeszti a fiatal farkasokat, amelyek szétrebbennek, majd kíváncsian ismét közelebb merészkednek az állathoz.

A farkas 1993 óta védett állat Magyarországon Kép: sajtóanyag
A farkas 1993 óta védett állat Magyarországon Kép: sajtóanyag

A második felvétel, ugyanezen a területen, alig háromnegyed-órával később készült egy itt áthaladó vaddisznókondáról. Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa elmondta: „a fiatal farkasok fokozatosan tanulják az önálló életet a vadonban, miközben nagyrészt még mindig azon a néhány hektárnyi területen belül tartózkodnak, ahol a felnőttek. Viszont már nem feltétlenül igénylik a folyamatos együttlétet, gyakrabban kalandoznak és alszanak egyedül.”

Miért kellenek kameracsapdák?
A kameracsapdák kulcsfontosságú kutatási anyagokat szolgáltat a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megfigyelése szempontjából. Emellett gyakran az illegális emberi tevékenység visszaszorításának eszközei is lehetnek. 2015 októberében a WWF kameracsapdája illegális vadászokat fogott a Szárkő-hegységben. Román munkatársaink által kihelyezett kameracsapda épp trófeacipelés közben rögzítette az orvvadászokat.

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együtt dolgozik a hazánkban előforduló nagyragadozók és élőhelyeik védelmén.
„A kutatómunkát segítő kameracsapdák nem csak az erdei életközösség megfigyelését teszik lehetővé. A velünk élő állatfajok – így a farkasok – védelmét is segíthetik, ha a képkockákkal sikerül a társadalom rokonszenvét melléjük állítani.
A farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, mégis a mai napig megesnek az illegális elejtések. Minden érintett – helyben élők, erdészek, vadászok, természetjárók – segítségére szükség van ahhoz, hogy az egészséges erdei életközösség minden tagjának jusson hely a hazai erdőkben” – foglalta össze Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.

Farkas és az ember
A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt. Bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert. Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik. Nagyragadozók nélkül a növényevők szaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkreteszik az élőhelyüket. A farkas az embernél hatékonyabb vadász, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak. Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. „Sportból” vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény.


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!