Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. május 19. 19:00 | László Márta

ÚJ BÉLYEG

Uralkodó, aki nem úri kedvtelésből kedvelte az országgyűléseket

Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 300. évfordulójáról. A bélyeget Svetlana Milijaševič szlovén képzőművész tervezte és 60.000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben. 

A bélyegkép grafikájának alapjául a bécsi Hadtörténeti Múzeumban (Heeresgeschichtliches Museum) őrzött, Mária Teréziát ábrázoló, ifjabb Martin van Meytens stílusában alkotó ismeretlen művész által festett, feltehetően a XVIII. század közepén készült festmény szolgált. Az alkalmi borítékon a bécsi Mária Terézia emlékmű sziluettje, az alkalmi bélyegzőn az uralkodónő aláírása látható.

Mária Terézia bélyegblokk, Kép: Magyar Posta

Mária Terézia bélyegblokk, Kép: Magyar Posta

A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott, a XIV. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos leánya és a XVIII. században Mária Terézia.

Mária Terézia, magyar uralkodói nevén II. Mária (németül: Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg; Bécs, 1717. 5. 13. – Bécs, 1780. 11. 29.) a Habsburg-házból származó, III. Károly király és Erzsébet Krisztina királyné második gyermekeként született német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között a német-római császárné.

A Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”. Magyarország egyik legnépszerűbb Habsburg uralkodója drámai körülmények között került a trónra 1740. október 20-án: apja, a fiúörökös nélkül elhunyt III. Károly halála után a birodalom oszthatatlanul szállt legidősebb lányára, Mária Teréziára. A császár halálát követő hónapok megmutatták, hogy a diplomáciai egyezségek keveset érnek, ha nincsen mögöttük ütőképes erő, mert szinte egész Európa a trónjára támadt, kétségbe vonván a Habsburgok nőági örökösödési jogát. A fiatal, alig 23 éves királynő nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette trónjának megtartását. A majd 9 évig vívott, és végül a birodalma egyik legfejlettebb tartományának, Sziléziának elvesztésével járó örökösödési háborút lezáró aacheni békeszerződést követően a Habsburg Birodalom megőrizte egységét, és a békés fejlődés korszakába lépett.

Mária Terézia bélyegblokk és alkalmi boríték, Kép: Magyar Posta

Mária Terézia bélyegblokk és alkalmi boríték a különleges bélyegzővel, Kép: Magyar Posta

Uralkodása első huszonöt esztendejében gyakran tartott országgyűléseket, és hozzájárult a magyar nádorok megválasztásához. Kedvezett a magyar rendeknek abban is, hogy a déli és délkeleti országrészeken létrehozott katonai határőrvidék területeit fokozatosan visszatagolta a magyar Helytartótanács és ezzel a magyar vármegyei szervezet igazgatása alá.

És akkor jön Mária Terézia!
Mozgalmas hónap lesz a május a BÁV életében. A 70. művészeti aukcióhoz kapcsolódva az alapító, Mária Terézia 300. születési évfordulóját is ünnepli az aukciósház. Az intézetet ugyanis Mária Terézia alapította.

Magyarországnak is kevezőek voltak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott, a Magyarországot a Habsburg Birodalom gazdaságába integrálni igyekvő kettős vámrendszer, a jobbágyi szolgáltatásokat egységesen szabályozó úrbéri rendelet (1767), a kötelező alapfokú oktatást előíró 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformjai és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is. Mária Terézia 1765-től a magyar rendiség mellőzésével, rendeletekkel kormányzott, azonban uralkodása alatt folyamatosan látványos gesztusokkal igyekezett magához kötni a „hű magyarjait”: 1749-ben a bécsi Theresianum akadémián alapítványt létesített tíz magyar nemesi növendék képzésére, kitüntetéseket alapított (1757-ben a Mária Terézia-, illetve 1764-ben a Szent István-rendet) és létrehozta az őt szolgáló magyar nemesi testőrséget.

Nem csupán a magyar nemzet, hanem egy soknemzetiségű államalakulat népeinek életét és sorsát egyengette, gyakorlati célokat kitűző felvilágosult abszolutista uralkodóként lerakta a modernitás alapjait és megteremtette a további fejlődés lehetőségét. (Források: Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája (1995); Tóth István György (szerk.): Millenniumi magyar történet, Budapest 2001; wikipedia.org)

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!