Szegedi frakkosok utaznak Belgrádba
Rövidesen újabb látványosságokkal bővül a belgrádi állatkert – írta az MTI a szerb Politika című napilapra hivatkozva. Megnyitják a pingvinkifutót, amihez a szegedi Vadasparkból kapják a madarakat.
A pingvinek számára kialakítandó héthektáros terület mellett felújítják a nagy testű ragadozómadarak röpdéjét is, amely már hosszabb ideje üresen állt.
A belgrádi állatkertet 1936-ban alapították, a második világháború alatt azonban kétszer is bombatalálat érte, és szinte az összes állat elpusztult. Jelenleg az intézmény körülbelül kétszáz állatfajt tud bemutatni mintegy 700 hektáron.
1989-ben lépett Szeged azon városok sorába, amelyek állatkerttel is büszkélkedhetnek. Még emberi kor léptékében sem nagy az az időtartam, amely az alapítástól máig terjed, mégis bővelkedik sorsfordító eseményekben. A Szegedi Vadaspark híres a természet védelmére tett erőfeszítéseiről, joggal tekinthetjük a fajok menedékének, a Természetvédelmi Mentőközpont pedig évente több száz állatot fogad, amelyek vadon elpusztulnának, de felépülve a Vadasparkban, visszatérhetnek természetes élőhelyükre. (Forrás: http://www.zooszeged.hu/szeged-vadasparkja)
PINGVINALAKÚAK
A madarak osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a pingvinfélék tartozik. Szinte kizárólag a Föld déli féltekéjén élnek, Többnyire Dél-Amerika mérsékelt övi partvidékén és a környező szigeteken. Két fajuk az Antarktisz partvidékén telepedett meg. A hideg tengeráramlatokkal jóval északabbra is eljutnak: több fajuk a szubtrópusokon, sőt, egy az Egyenlítő vidékén honos.Minden más madárnál jobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Idejük java részét a vízben töltik, ahol halakat, tintahalakat és rákokat (krillt) fognak maguknak, esetenként 20 m-nél is mélyebbre merülve. Szárnyuk csak a vízben evezésre alkalmas, repülni nem tudnak vele. Másodpercenként kettőt-hármat is csapva a víz alatt hajtják magukat előre, mintha ott repülnének – a leggyorsabban úszó pingvinek sebessége eléri a 36 km/h-t. Eközben az e célokra átalakult lábukkal kormányoznak, illetve fékeznek. Úszásuk leginkább a delfinfélékéhez hasonlít, és azokhoz hasonlóan időnként ki is szökkennek a vízből. Az aranytollú pingvin, amely éppen e szokásáról kapta a nevét, akár 1,5 méter magas parti sziklákra is ki tud így ugrani. (Forrás:Wikipédia)
Írtunk egy férfiról is, akit szeretnek a madarak!
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.