Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. április 12. 15:00 | PP-Eletforma

KÖRNYEZETVÉDELEM

Patikamérlegen a mikroműanyagok

Világszerte ismertek a műanyag hulladékok okozta környezetvédelmi problémák, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és az emberi szervezetben is kimutatható anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon a régióban elsőként hamarosan megmérik vizeink mikroműanyag-szennyezését – derült ki a Laboratorium.hu tudósításából…

Miért veszélyes a mikroműanyag?

Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra, a többi hulladék. A becslések szerint ebből évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.

PET-palackok üresen, Kép: laboratorium.hu

Kép: laboratorium.hu

A hosszan tartó és egyre növekvő környezetszennyezés mellett egyes komponensek sokszor már rendkívül kis koncentrációban is maradandó változásokat hoznak létre az életközösségek genetikájában, csökkentve a szaporodási képességet, és növelve a mutációk számát. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba is, felhalmozódhatnak a magasabb rendű élőlényekben, és a jövőnkre nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.

– Kísérleti úton bizonyították, hogy egyes műanyag adalékok képesek hormonháztartást zavaró hatást kiváltani emlős tesztszervezetekben, sőt megjelenésüket már emberek szervezetében is ki lehet mutatni – mondta el Dr. Németh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete (NKE FFTK) szakértő munkatársa az intézmény által Vizek és talajok műanyagszennyezése – időzített bomba? címmel a témában Magyarországon első alkalommal rendezett szakmai konferencián.

Műanyagdarabkák egy tenyéren, Kép: sajtóanyag

Kép: sajtóanyag

Dr. Hetesi Zsolt, ugyancsak az NKE FFTK munkatársa a tengerek felszínén úszó hulladékok eltávolításának lehetőségéről tartott előadásában kiemelte, hogy a pozitív kezdeményezések (Ocean Cleanup Project) ellenére a mikroműanyagok hosszú távon egyre nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre. Mindennél fontosabb tehát azok vizsgálata, a pontos határméret meghatározása az eltávolíthatóság vizsgálata során, amelyhez az NKE-n hidrodinamikai modellt dolgozhatnak ki.

Évi több százezer tonna műanyag kerül a környezetbe, tovább aprózódva pedig akár az élelmiszerláncba is bejuthatnak.

Miért olyan fontos a mikroműanyagok vizsgálata?

Egy független laboratóriumhálózat munkatársai az elmúlt években már kidolgoztak egy olyan módszert, amelynek segítségével az eddig globálisan alkalmazott 300 mikrométeres (µm-es) határ helyett már 15 µm-ig lehet azonosítani a mikroműanyagokat – emelte ki Bordós Gábor, a környezeti vizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere a mikroműanyagok keletkezéséről, környezeti előfordulásukról és az azonosítási módszerekről tartott átfogó előadásában.

Új laboratóriumi módszerek, Kép: Wesseling-csoport

Új laboratóriumi módszerek, Kép: Wesseling-csoport

Bordós Gábor bejelentette, hogy 2017-ben az NKFIH támogatású pályázat keretében a WESSLING laboratórium és többek között a Szent István Egyetem együttműködésével 2017-ben elindul a hazai halastavak mikroműanyag-szennyezettségének felmérése, ami nemcsak Magyarországon, de Közép-Kelet-Európában is az első ilyen vizsgálat lesz. Kiemelte, hogy a szennyezettség további megismeréséhez elengedhetetlen a folyók felmérése is.

A vizsgálatok és a mérések tehát azért nagyon fontosak, mert ezek alapján indulhatnak el a szabványosított mintavételi és vizsgálati módszerek, a globális monitoring programok. Ezután alakíthatnák ki a megfelelő nemzetközi és országos szabályozást.

A mikroműanyagok
Bordós Gábor a Laboratorium.hu-nak elmondta, hogy a Napból érkező ultraibolya (UV) sugárzás hatására a polimerek láncszerkezete töredezik, ezért a műanyagok idővel apró darabokra esnek szét. A folyamat végére úgy elaprózódnak, hogy szemmel már nem is láthatók. Ez a folyamat okozza azt, hogy környezetünkben 5 mm-nél kisebb, ún. mikroműanyagok fordulnak elő. Láthatatlanul még veszélyesebbek.

Milyen szabályok vonatkoznak a mikroműanyagokra?

Egyelőre semmilyenek. Legalábbis az Európai Unióban nem, pedig a tengeri műanyag hulladékok kérdését és a kozmetikumok mikroműanyag-tartalmát élénk politikai vita övezi – mondta el Dr. Baranyai Gábor, a NKE FFTK kabinetvezetője. Bár létezik jogi lehetőség az önkéntes jelölésre (ökocímke), és a kozmetikumok esetében is megalkottak egy egységes szabályrendszert a termékek forgalomba hozatalára, ebbe a mikroműanyagok azért nem illeszthetők bele, mert a szabályozást (REACH) konkrét vegyületek engedélyezésére dolgozták ki, a „műanyag” gyűjtőfogalom itt nem értelmezhető.

Az EU mindazonáltal még az idén törekszik egy egységes műanyagstratégia  kialakítására, amelyben a fosszilis alapanyaggyártás hulladékgyártáson belüli csökkentését, az újrahasználat és haszonosítás elősegítését, a műanyag szennyezés csökkentését tűzi ki célul.

Mikroműanyagok az élelmiszerekben

Megdöbbentő, de tény, hogy külföldi vizsgálatok szerint akár 5-110 µm-es részecskék is átjuthatnak a bélfalon, és kimutathatók a kutya vénákban – mondta el Dr. Zentai Andrea, a NÉBIH munkatársa az élelmiszerláncba bekerülő mikroműanyagok kockázatáról szóló előadásában, megnyugtatva a közönséget azzal, hogy csak a legkisebb, 1,5 mikrométernél kisebb részecskék hatolhatnak be a szervekbe.

Műanyagszennyeződés a vízben, Kép: sajtóanyag

Műanyagszennyeződés a vízben, Kép: sajtóanyag

Sajnos erről a területről rendkívül hiányosak az ismeretek és a humán metabolizmusra való hatásukról semmiféle ismerettel nem rendelkezünk.

DOBD BE MAGAD!
Magyarországon évente 800-900 millió darab sörös és üdítős alumínium italdoboz kerül forgalomba, de ennek felét, mintegy 450 millió darab aludobozt nem hasznosítják újra. Ez környezetvédelmi és gazdasági szempontból is óriási pazarlás, hiszen az alumínium minőségromlás nélkül szinte 100%-ban és akárhányszor újrahasznosítható. A „Dobd be magad” környezetvédelmi szemléletformáló program játékos formában idén is felhívja a fiatalok figyelmét, hogy az aludobozok szelektív visszagyűjtésével nagyon sokat tehetnek környezetükért. A zöld ügyet Alu nagykövetként támogatja Muri Enikő színész-énekesnő, Aranyosi Péter standup-komikus és a népszerű lemezlovas DJ Free.

Az viszont közismert tény, hogy a hagyományos csomagolóanyagokból (élelmiszerekkel érintkező anyagok) a vegyületek – különböző mértékben – bejutnak az ételbe. Minderről már Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója beszélt. Egy tanulmány becslése szerint élelmiszereinkbe 1 µg/kg szint alatt több mint 50.000 molekula vándorolhat át, a csomagolóanyagokból az élelmiszerekbe kerülő vegyületek kimutatása, mennyiségi meghatározása, a folyamat megfelelő modellezése pedig továbbra is nagy kihívást jelent az EU-ban az analitikus és toxikológus szakemberek számára.

Pedig a műanyagok nélkülözhetetlenek!

A műanyagok mindennapjainkban betöltött immár nélkülözhetetlen szerepét jól mutatják a számok: Magyarországon 2015-ben több mint 1,6 millió tonna műanyagot gyártottak (50%-t exportra), míg a műanyaggyártás világszinten eléri a 300 millió tonnát. A műanyagok az alap polimeren kívül elképzelhetetlenek stabilizátorok, lágyítók, égésgátlók, színezők és egyéb adalékok nélkül, különben nem lehetne ugyanabból az anyagból a kemény PVC cső vagy a könnyen hajlítható PVC padlólap – hangsúlyozta Dr. Menyhárd Alfréd, a BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének munkatársa.

Nemcsak sokoldalú felhasználhatóságukat, de ellenállóságukat is az adalékok adják. 2006-os adatok alapján a legnagyobb mennyiségben felhasznált adalékok az Európai Unióban a lágyítók (1,5 millió tonna) és égésgátlók (0,5 millió tonna). Tisztázta, hogy a hormonháztartást zavaró hatással gyanúsított biszfenol-A csak polikarbonát termékekben található meg, PET palackból kioldódása nem képzelhető el, azonban ez utóbbiakból a ftalátok kioldódhatnak.

PET-palackok a Tisza árterében, Kép: laboratorium.hu

Több millió PET-palack halmozódott fel a Tisza árterében, Kép: laboratorium.hu

Éppen ezért is rendkívül fontos, hogy meginduljon a felszíni vizeink vizsgálata, a mikroműanyagok szabályozásának kialakítása – értettek egyet a témában első alkalommal rendezett szakmai tanácskozás előadói és résztvevői: egyetemek, piacvezető laboratóriumok, ellenőrző hatóságok, civil projektek, szövetségek képviselői.

A témát a szakértők tovább tárgyalják az április 20-án megrendezésre kerülő „II. Kerekasztal és ötletbörze a tiszta Tiszáért” rendezvényen és április 26-án a Hungalimentária 2017 konferencián és kiállításon, Magyarország legnagyobb élelmiszer-biztonsági tanácskozásán.

A mikroműanyagok független laboratóriumi vizsgálata folyóinkban a PET Kupa környezetvédelmi akció során folytatódhat 2017 nyarán.

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!