Facebook hozzászólás
399

Nálunk is járt, rólunk is írt…

75 esztendeje hunyt el Móricz Zsigmond. Az író, az újságíró előtt tisztelgett Zagyvarékason a Móricz Zsigmond Irodalmi Társaság helyi tagozata. Mint újságíró, előadásomban az újságíróra emlékeztem Urbán László: Asszonyokkal nem lehet vitázni című, most megjelent kötetének segítségvel. A szerkesztő Móricz a nagyközönség előtt soha nem ismert műveit szedte kötetbe. Mint kiderült, jó néhány írása ma is él, érvényessége semmit sem kopott az elmúlt évtizedekben. 

„Nem akartam hivatalnok lenni, se ügyvéd, se bíró, se semmiféle foglalkozású ember: csak író akartam lenni. Írtam, írtam, de egyik írásom rosszabb volt a másiknál.” A kemény önkritikát keserűen vetette papírra Móricz Zsigmond. Pályája meglehetően nehezen indult. Érettségije után mintegy 10 év telt el, amikor megjelent a Hét krajcár, amivel valósággal berobbant a magyar irodalomba. Na, de mi történt a kettő között?

Móricz-kötet, Kép: László Márta
Móricz-kötet, Kép: László Márta

Nos, mint írta: írt. Írt és mindenhová. Kis vidéki lapokba a Kisújszállás és Vidékétől a Szolnoki Zene és Moziéleten, a Rendőrön, a Brassói Hírlapon, a Lillafüredi Fürdőújságon át egészen a Zalai Közlönyig. Több mint 240 orgánumot találtam Urbán László irodalomtörténész most megjelent kötetében. A szerkesztő Móricz – úgynevezett – lappangó írásaiból egy egész könyvre valót gyűjtött össze. A cikkek soha nem kerültek kötetbe, kizárólag e kis lapokban láttak napvilágot, a nagyközönség soha nem olvashatta.

Czine Mihály irodalomtudós kiforratlannak nevezte az ebben az időszakban készült Móricz műveket. Urbán László irodalomtörténész azonban már árnyaltabban fogalmazott a minap, a Klub Rádiónak adott interjújában. Szerinte ezek az írások pont olyan újságírói alázattal, körültekintőn készültek, mint a nagy művek. Ezt persze mindenki eldöntheti magában. Csak két anyagot ajánlok figyelmükbe, figyelmetekbe.  Az egyik egy ironikus tárcanovella, A – korabeli macsós – családapa az első igazi „móriczos” munka. Egy monológ, egy hangjáték szinte az egész, amiben három sors feszül egymásnak: az apa, a feleség és a gyerek. A másik egy rendkívül szuggesztív írás, a Cigánypárbaj. A férfiak nem csupán viaskodnak egymással a leány kegyeiért. A történet rávilágít arra a móriczi világképre, amely szerint a szerelem és a halál egy tőről fakad. – És tegyem hozzá, a korabeli macsóság itt sem marad el. –

A folyton sikerre vágyó, makacsul újra- és újrakezdő írónak rá kellett jönnie arra, hogy csak olyat szabad írnia, ami felkavarja, bosszantja, érzelmileg megragadja az írót. Ugyanakkor azon is tépelődött, vajon, ugyanaz kavarja-e fel az olvasót, mint az írót? És láss csodát, az igazi újságírót szerte a világon ma is ugyanezek a kérdések gyötrik!

Móricz átélt mindent, amit megírt. Beleélte minden szereplőjének helyzetébe saját magát. Schöpflin Aladár neves műkritikus említi egyhelyütt róla, hogy a napi munkája végeztével sápadtan, feldúltan, szinte remegve lépett be az írók kávéházába. – Mi történt? – kérdezték tőle pályatársai. – Megöltem egy embert – felelte. … Igen, a saját írásában, és ez teljesen kikészítette….

A sikert meghozó Hét krajcár után Móricz az irodalmi élet középpontjába került, és ezzel bizony írói felelőssége is megnőtt. Így érkezett el a Tanácsköztársaság. Kezdetben lelkesedett érte, később azonban kiábrándult belőle, mert rájött, hogy egy gyilkos rendszerről van szó. Ám a pályatársak ezt nem felejtették el neki. Akadt olyan is, aki azt is megkérdőjelezte, hogy Móricz egyáltalán magyar e? Ő ugyanis dicsérte az akkori csehszlovák demokráciát, és abban, amit akkor mondott, igaza is volt. Móricz ugyanis üdvözölte a fejlődést, a megtisztulást, az új arcokat a politikában. Ellenfelei azonban igyekeztek lejáratni, mert egy – úgymond – a magyarokat elnyomó rendszer nézeteit karolta fel.

Pedig, amit akkor írt, annak a mai napig minden szava él és igaz. Az egyik tárcájában például arról értekezett, hogy változnak a népszokások, sok minden megszűnik, és ehhez alkalmazkodni kell. A népet át kell vezetni Európába, megkeresni nekik az utat, hogy boldogulhasson az új viszonyok között, és ebben az íróknak, a tollforgatóknak bizony óriási felelősségük van, amit egyszerűen nem rázhatnak le magukról!

Zagyvarékas, Kép: wikimedia
Zagyvarékas, Kép: wikimedia

„Nem akkor vagyok magyar író, a magyarság írója, ha vissza akarom kergetni őket az elhagyott útra, cifra szűrbe, a jobbágyságba -, hanem akkor, ha megértem, hogy ma mit akar, és segítségére akarok lenni ebben a magára vállalt új életben. A magyarok, úgy látszik, teljesen ki akarnak költözni Ázsiából – de akkor segítsünk nekik, hogy európai ember lehessen belőlük. Nem múzeumi magyarságot kell megőrizni ebben az életben, hanem élő magyarságot, amelyik méltó tagja legyen a világ kultúrájának.”

Ugye, mennyire élők ezek a mondatok, mennyire igazak ma is?

Hölgyeim és Uraim, kedves kis Barátaim! Végül szeretném a hajdani rékasi tanár és zsurnaliszta kolléga, Valkó tanár úr adomázó stílusát is felidézni egy kis ide tartozó történettel.

Szóval a sajtóper mint olyan, már akkor is ismert volt. Móricz írásainak első témái általában az iskoláról, illetve a köré font történetekről, személyiségekről szóltak, és bizony a jellemek még nem voltak túl cizelláltak. Egyszóval a kisújszállási történetről mindenki tudta, ki kicsoda – annak ellenre, hogy más néven szerepeltek az alkotásban.

MagdaFesztre várnak mindenkit a Csokonai Színházba
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából MagdaFeszt címmel rendez fesztivált a debreceni Csokonai Színház október 2. és 10. között. A fesztiválon a debreceni író műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség.

Ezen sztori pikantériája az volt, hogy Móricz megírta: Kiss Tamás egykori vallástanárának felesége meglehetősen csapodár egy nőszemély. A derék bibliaforgató felháborodott, és feljelentéssel fenyegetőzött, bár barátai ettől igencsak óvták, mondván, hogy egy más nevű regényalakra nehéz lesz rábizonyítani a vádat.

Az ügy végére maga Móricz tett pontot, amikor találkozott a vallás bátor oktatójával – imígyen: „ne tegye azt kedves Bátyám. Így csak Kisújszálláson tudják. Ha beperel, az egész ország megtudja!”

(Elhangzott: Zagyvarékas, 2017. szeptember 29-én, délután a Móricz Zsigmond Irodalmi Társaság Zagyvarékasi Tagozatának emlékülésén.)

 



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

Milyen vászonképet adjak ajándékba?

Születésnapok, névnapok, diplomaosztók, karácsony vagy évforduló – ha egyedi ajándékkal szeretnél kedveskedni…

Penész megszüntetése páramentesítővel

Amikor légszennyezettségről beszélünk, elsősorban a kipufogógázra, az üvegházhatású szennyező anyagokra, a füstölgő…
1 / 3 453

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!