Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. november 24. 11:00 | László Márta

PANELPROGRAM

Megint divat a távfűtés

Évekkel ezelőtt a távfűtés szitokszónak számított az ingatlanhirdetésekben. Mégis egyre többen keresik, mert ma már ez az egyik legkényelmesebb és leggazdaságosabb fűtési mód az otthonokban. A növekvő érdeklődést az eladók is kihasználhatják – ha helyesen építik be az árba. Mennyit ér valójában a távfűtés?

A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták. A panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető.

Kis magyar paneltörténelem
Korábban a panellakások elleni egyik legerősebb érv a komfortfokozathoz képest aránytalanul magas fenntartási költség volt, amelynek döntő részét a korszerűtlen és pazarló fűtés eredményezte. A házgyári épületek tervezésekor nem volt elsődleges szempont az energiahatékonyság, ezért sem a fűtőrendszer, sem a berendezések, sem a nyílászárók, sem a szigetelés nem segítették a takarékoskodást. A több százezer lakást érintő panelprogram a műszaki korszerűsítés támogatásával sok családnak tette lehetővé a tartós rezsicsökkentést. A fűtőtesteket újakra cserélték, és míg korábban szabályozhatatlan volt a hőmérséklet, hőfokszabályzók, és az arányos költségviselést segítő egyéni mérők kerültek a radiátorokra. A meleget nemcsak megtermelni kell, hanem megtartani is, ezért teljes szigetelést és modern nyílászárókat kaptak a négy- és tízemeletesek. Mindezek hatására a távfűtés hátrányai szinte eltűntek, és csak az előnyök maradtak: kényelmes, és fenntartása jószerivel költségmentes, amely sok egyéni fűtésrendszerről egyáltalán nem mondható el.

Magyarországon mintegy 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték. A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód egy csapásra eltűnt az új építésű ingatlanokból, így továbbfejlesztett megoldása sem született. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszert azonban modernizálták.

A megítélés azóta nagyot változott: ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt ismét majd 13%-kal nőtt országos átlagban négyzetméteráruk, azzal együtt, hogy a távfűtés is maradt. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget. Az energetikai korszerűsítés keretében a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek, és az egyéni mérés is lehetségessé vált. A nyílászárók cseréje, és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást. A felújítási program több mint 350 000 lakást érintett, ez nagyjából egymillió embernek jelent komoly rezsicsökkenést.

Felújított panellakások, Kép: pexels

Felújított panellakások, Kép: pexels

 

– Mára a legnépszerűtlenebb fűtési megoldásokká a héra és a gázkonvektor váltak. A panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés megkopott presztízse is helyreállt, olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Panel: bomba jó kilátások
Német mintára Magyarországon is lebontanák a panelházak felső néhány emeletét. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a magyar lakosság nagyjából tizedét érintő intézkedéstől azonban egyelőre senkinek sem kell tartania.

– Jelenleg is zajlik több olyan nagyszabású iroda- és lakóingatlan-fejlesztés az országban, ahol a tervezők a kedvező adottságai miatt a távfűtéses megoldást választották. Kis karbantartási költsége és kényelme miatt egyre vonzóbb az otthont keresőknek és a befektetőknek is – tette hozzá a szakember.



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!