Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több
2016. január 12. 17:00 | Krajcsó Judit

A gát

Lélekemelő történetek a tűz körül

Fantasztikus előadással lép színpadra a kaposvári Csiky Gergely Színház vasárnap a budapesti Nemzeti Színházban. A gát című közös darabban azt a fajta együttlétet, egymásra figyelést mutatják be, ami manapság nagyon ritka az életünkben. Az utóbbi idők egyik legszebb előadását láthatjuk.

A gát (történetek a tűz körül) című darab egy elhagyatott ír kocsmában játszódik, ahol mindennapos, szokásos üldögélés, jelentéktelen beszélgetések zajlanak férfiak között. Erre a helyszínre toppan be egy nő, aki a saját sorsa elől menekülve ezen a vidéken akar élni. Az idegen nő belép a négy férfi közé, és egyszerre csak szeretettel teli, meghitt hangulat alakul ki a kocsmában a kandalló körül. Elhangzanak mesék, titokzatos, kicsit rémisztő, a valóság és a képzelet határán tétovázó történetek, amelyek önmagukban is szépek, izgalmasak és közben mind az öt ember lelkébe bepillanthatunk – mondta a Bérczes László, a darab rendezője.

Az előadás főszereplői Kép: Facebook

Közös sikerek
Bérczes László szorgalmazza az együttműködésben létrejövő produkciókat. A Nemzeti Színházzal tavaly mutatták be a jelenleg is műsoron lévő Árnyország című darabot és számos közös munka született más színházakkal is. Példaként említette, hogy a kaposvári színház A tél című produkcióját még Őze Áron vezetése alatt a Magyar Színházzal, a Vaknyugat című előadást a Thália Színházzal, a Bányavakság című produkciót pedig a pécsi Nemzeti Színházzal hozták létre közösen. Az utóbbi előadás a két színházban már három éve műsoron van, ez bizonyítja, hogy az ilyen együttműködések segítségével hosszabb ideig játszható egy-egy jól sikerült produkció.

A kaposvári színház rendező-dramaturgja már öt éve dolgozik Kaposváron és kezdi jobban megismerni a társulatot, úgy érezte, hogy eljött az ideje színpadra állítani a művet a Nemzeti Színházzal közös produkcióként. Már csak azért is, mert most tudta ideális szereposztásban megrendezni ezt a gyönyörű történetet. Kaposváron nagyon erős társulat van nagyszerű színészekkel, akikről kevesen tudnak. Egy budapesti színházzal való együttműködés arra is lehetőséget ad, hogy ezeket a művészeket a fővárosi közönség is megismerje. Az előadásban a Nemzeti társulatából érkező Szarvas József mellett Mészáros Sára, Sarkadi Kiss János, Kalmár Tamás és Váncsa Gábor játszik – nyilatkozta az MTI-nek. Amikor felkérte Szarvas Józsefet a főszerepre, egy óra múlva már vissza is hívta őt, azzal, hogy ez az egyik legszebb darab, amelyet valaha olvasott.

Számomra felfoghatatlan módon egy huszonéves fiatalember – Conor McPherson 26 éves volt, amikor 1997-ben A gátat írta – Csehovi szintű darabot írt – mondta a rendező, kiemelve, hogy nem a látványos cselekmény, sokkal inkább a lélekben zajló események, a belső történések a fontosak a drámában.
Azt a fajta együttlétet, egymásra figyelést mutatja fel a darab, ami nagyon ritka az életünkben. És a történet fontosságát. Az előadás radikálisan nem üzen semmit. Az embert a maga gazdagságában, nem feketén vagy fehéren szeretné megmutatni. Politikai üzengetés helyett a célja felmutatni, hogy az ember színes és megfejthetetlen.

Jelenet a darabból Kép: Facebook

A gát című darabot Székesfehérváron és Csíkszeredában játszották már korábban, de Conor McPherson egyelőre nem költözött be a magyar színpadokra, miközben az 1971-ben Dublinban született drámaíró és rendező számtalan díjat nyert, az egyik legjelentősebb kortárs drámaíró, sztárszerző.
A darabot októberben mutatták be Kaposváron, a budapesti premier előtt az új térben még próbálják. Hol Kaposváron, hol a Nemzetiben fogják játszani és akár évadokon át műsoron lehet. A művet Upor László fordította, az előadás dramaturgja Kiss Mónika. A produkció díszletét Cziegler Balázs, a jelmezt Cselényi Nóra tervezte.

„… Lent a műhelyben. Jelentéktelen kis munkákat kihúzni egész napra. Órákig elvacakolni egy sima defekttel. Hogy ne kelljen azon töprengenem, miként alakulhatott volna az élet, vagy mit hogyan kellett volna tennem. Mintha folyton csak elfordítanám a tekintetemet. Ahogy akkor, a lakodalomban. Mert csak akkor szabad elkapni valakinek a tekintetét, ha tud is mit kezdeni vele az ember. És nem múlik úgy nap, hogy ne annak a lánynak a nevével ébrednék.” (részlet a darabból)

kulcsszavak:

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Még nem érkezett hozzászólás.

Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!