Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. január 12. 08:00 | laszlomarta

ŐSBEMUTATÓ

Házimurikat tartanak Debrecenben

Hrabal Házimurik című kisregényének színpadi adaptációját Téri Sándor rendezésében, Zeck Juli főszereplésével mutatja be a Csokonai Színház. Hrabal ezúttal a felesége szemével látja-láttatja önmagát, megismerkedésük történetét és azt a sokszínű környezetet, amelyben sorstársaikkal együtt életüket próbálják újrakezdeni. Eliška nagypolgári családból származó leány, aki a háború utáni kitelepítéskor mindent és mindenkit elveszített. Hrabal tehetős polgárcsalád fia, aki jogi doktorátusával önkéntes proletárrá züllött, és száműzve magát az elviselhetetlenné vált, komfortos családi fészekből, megteremti magának a műveiből már jól ismert hrabali világot. Rögös az út, amelyet Pipszi a minden kötöttségtől menekülő doktorral végigjár, de amelyen megadatott számukra a létezés öröme és a kis dolgok nagy szeretete.

“Megszállta a rémület, félrebeszél, annyira meg van ijedve attól, hogy pénteken megtörténik… mintha azon a napon operációra kellene mennie… a munkahelyén három nap szabadságot kért, bejelentette, hogy haláleset történt a családban… kocsmáról kocsmára jár… borzasztóan gyáva, fél minden döntéstől, semmiről se tud határozni, rám hagyja, hogy én döntsem el azt is, hova menjünk, mit együnk, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia a rossz döntésért, mindent másokra hárít… nem néz a szemembe, csak egy-egy félénk pillantást vet rám, aztán elfordítja a szemét és csak a földet nézi, pirul és szégyelli magát, mint egy kisasszony…”

Házimurik, Kép: Máthé András

Házimurik, Kép: Máthé András

A monodráma kettős életrajz, két sokat próbált ember, Hrabal és felesége találkozásának és szerelmének hol párhuzamosan futó, hol egymásba kapcsolódó története, miközben megelevenedik a negyvenes-ötvenes évek Kelet-Közép-Európája is.

– A könyv természetesen műfajából adódóan sokkal részletesebben, gazdagabban mutatja meg ezt a világot; ebből választottam ki egy folyamatot, ami színházi előadásként működhet – ajánlja a darabot a rendező, Téri Sándor. – Számomra egyértelmű volt, hogy ez Pipszi története.

Házimurik -és a sör, Kép: Máthé András

Kép: Máthé András

Az érdekel, milyen lelki folyamaton megy át az esküvője reggelén, miközben a vőlegényét várja haza, és aggódik, hogy lesz-e esküvő vagy sem, hiszen a vőlegény, Hrabal természete, szabadságvágya és minden kötöttségtől való szabadulási kényszere miatt ez valós veszély. Ez a helyzet persze önmagában nem kívánkozik színpadra, az viszont igen, hogy adott két ember, aki kiegyensúlyozott anyagi helyzetéből hirtelen nagyon nehéz körülmények közé kerül. Hrabal aranyifjúként nő fel gazdag polgárcsaládban, amit önként hagy maga mögött, mert a valódi élet érdekli, az abban való létezés lehetősége. Ezt az izgalmas utat – az élet sűrűjét – kevesen vállalják, de ő önkéntes proletárrá válik » mert író akar lenni… «. Pipszi a mélypontra, Hrabal az élet szeretetéig jut el ugyanabból a helyzetből. Két egészen különböző út, és amikor Pipszi találkozik ezzel a másik úttal, elkezdi másképp szemlélni a világot. Az egész gondolkodásmódja alakul át, telik meg élettel és visszatalál saját magához a depressziójából. Ugyanakkor sem az út, sem az eredmény nem idilli, hanem két ember életteli, izgalmas kapcsolata.

Molnár-klasszikus Debrecenben – avagy anekdota három felvonásban
Elsősorban egy szerelmi történet a Játék a kastélyban, melynek gyújtópontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése, a kettő közti dilemma áll, és mindez viharos erővel csap össze Molnár Ferenc vígjátékában. De a néző nem csak egy szórakoztató sikerdarabot kap, hanem bepillantást is nyer a művet létrehozó drámaíró alkotási folyamatába: fricskák, fordulatok, félreértések, szerepjátékok közepette azt is látni engedik, miként csapja be közönségét egy sikerdarabíró.

S hogy miért érdekelt ez a darab leginkább? Mert nagyon erős közünk van hozzá: kinek ne lennének ilyen tapasztalatai akár a múltjában, akár a jelenében, amikor elgondolkozik azon, hogyan lehet ezt az életet élni? Nem az a kérdés, hogy milyen taktikát választunk, hogy megússzuk, kibírjuk az életet, hanem hogy magunkévá tegyünk olyan filozófiákat, gondolatokat, amiktől mi magunk teljesedhetünk ki­ – hangsúlyozza a Házimurik kapcsán Téri Sándor.

A rendező a monodrámát tartotta a színpadi változat legalkalmasabb műfajának. Mivel az előadásban Hrabalon kívül több szereplő is megszólal, fölmerült, hogy több színésszel, valós szituációban játsszák el a történéseket, de ezt kevésbé tartotta izgalmasnak. Zeck Juli Pipszi mellett több szereplő hangján szólal meg.

– Pipszi karaktere nagyon megfogott, közel áll hozzám, ugyanakkor kicsit szokatlan is volt, mert Debrecenben eddig inkább a határozott, karakán női szerepek találtak meg.  A Házimurikban egy nagyon érzékeny, nagyon nehéz sorsú nőt játszom, akinek Hrabal előtt volt egy komoly szerelmi csalódása. Valójában a Hraballal való kapcsolatával nyílik ki számára a világ, kezd visszatalálni önmagához, a nőiségéhez, s nem utolsó sorban megbirkózni a fájdalmaival. Hrabal a létezésével, amit mond Pipszinek, ahogy szereti, egy másik látásmódot tanít meg neki, arra hívja fel a nő figyelmét, hogy a legrosszabb helyzetekben is felfedezhetők az apró örömök. –

Az ősbemutat 2018. január 12-én este tartják Debrecenben, a Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában.

 

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!