Hagyd a kocsiban a kulcsot, ha reng a Föld!
Japánt sokszor nevezik a földrengésekre, cunamikra legjobban felkészült országnak. Az állandó készenlétet a szükség hívta életre, kormányuk törekvése valóban az, hogy az emberekben készségszinten éljen az elővigyázatosság és tudják, mit kell tenniük egy-egy vészhelyzet esetén. A gyakorlatok célja elsősorban a szükségállapotokban követendő eljárási módok ismertetése. Ez a kis ország bizony valóban mindent megtesz, hogy a természeti csapásokból lehetőleg ne legyen katasztrófa. A Japánspecialista megmutatja, mik azok a módszerek, melyekkel a Japánok felkészülnek a veszélyre.
A napokban egy 7,4-es erősségű földrengés sújtotta Japánt, szerencsére az utazók és lakosok jól vannak. Bármikor történhet a mostanihoz hasonló eset, így a szigetország kiemelten fontosnak tartja a lakosok átfogó felkészítését a váratlan katasztrófákra, sőt, nem túlzás, ha azt mondjuk, náluk minden ember pontosan tudja, mit kell tennie vészhelyzet esetén. A 2011. március 11-ei események óta a katasztrófa-kockázatkezelés egy tudatosabb, sokkal összetettebb folyamattá vált. A felkészítést már a legkisebbeknél elkezdik: 4-5 éves kortól oktatják őket, hogyan bújjanak az asztal alá, vagy védjék fejüket, ha a rengések elkezdődnek, vagy szól a földrengés-figyelmeztető sziréna.
A Yurekuru egy olyan alkalmazás, ami figyelmeztetést küld a közelünkben esetlegesen előforduló földrengésekről, Sok japán telefonba már gyárilag is beépítik ezt a funkciót. A 171-es számot fontos ismernünk, ha ode utazunk, ugyanis ez az országos katasztrófa vonal, mely lényegében egy üzenő felület, ami használható a katasztrófa sújtotta övezetekben. Saját azonosítónkat megadva üzenetet hagyhatunk a saját és családtagjaink tartózkodási helyéről, állapotáról. A médiában is megjelenik az elővigyázatosság: az NHK televízió 1-es csatornája folyamatosan tájékoztatja a nézőket az estleges katasztrófákról, a jövőben várható veszélyek mennyiségéről és nagyságáról. Ugyanilyen részletes információkkal segít a Japán Meteorológiai Szolgálat weboldala is.
A helyi önkormányzatok folyamatosan tájékoztató kiadványokat osztanak a lakosságnak, amikben részletesen leírták, hogy mit kell és mit nem szabad tenni földrengés esetén. Minden környéken gondosan kijelölt óvóhelyeket találunk. Ezek pontos helyéről és elérhetőségéről táblákkal és térképekkel is tájékoztatnak. E könyvekben arra is felszólítják az embereket, hogy baj esetén minél hamarabb jussanak el ezek valamelyikébe, lehetőleg ne autóval, mert egy dugó akadályozná a mentők és a tűzoltók zavartalan haladását. Ha valaki épp kocsiban ül a földrengés bekövetkeztekor, ott kell hagynia autóját az út mellett, benne a kulcsokkal, nyitott ajtóval. Így a katasztrófavédelem emberei később el tudnak állni vele.
Japánban a házak statikai kialakítása is olyan, hogy egy-egy közepes erősségű földrengés ne tudjon bennük kárt tenni. Nem építkezek téglából, hiszen azok tönkremennének, elporladnának egy nagyobb külső erő hatására, helyette acélszerkezeteket használnak, az sokkal rugalmasabb és jobban bírja a rázkódást. A házakon belül túlélőcsomagokat helyeznek el a bejáratok közelében, ebben megtalálható egy elsősegélycsomag gyógyszerekkel, mellette élelmiszerek és víz is. Kevés bútoruk van otthonaikban, azokat úgy helyezték el, hogy egy esetleges földrengés esetén ne tudjon a fejükre esni, lezuhanni.
A felkészültség tehát sokat segít, amikor már megtörtént a baj, megtanít a katasztrófahelyzetben hasznos viselkedési módokra, s akár életeket is menthet. Van egy mondásuk: „Sonae areba urei nashi”, ami körülbelül annyit tesz, „Ha elég jól felkészülsz, akkor nem kell aggódnod” – ez jól kifejezi, hogy a japánok mire helyezik a hangsúlyt: nem utólag akarnak okosak lenni és nem nagyon érheti őket váratlanul semmi. (Forrás: Japánspecialista)
Hozzászólás zárolva.