A dohánycégekkel kötött megállapodások értelmében a négy legnagyobb vállalat 2,15 milliárd dollár kifizetését vállalta fel az EU-nak és tagállamainak, amennyiben azok ejtik az ellenük folyó, az illegális dohány-kereskedelemből származó vámkiesések megtérítését célzó jogi eljárásokat. A felek továbbá elkötelezték magukat a dohányáruk csempészete és hamisítása elleni fokozottabb fellépésre.

A képviselők elmondták, a dohánytermékek illegális kereskedelme, és különösen a csempészett, illetve hamisított cigaretták kereskedelme évente több mint 10 milliárd eurós bevételkiesést okoz az uniónak és a tagállamainak (vámok, ÁFA és jövedéki adók formájában).

A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) költségvetésének finanszírozása – a dohányipari megállapodásokban említettek szerint – részben a dohányipar éves befizetéseiből valósul meg, ami bizonyos fokú érdekellentéthez vezethet.

A PMI-megállapodás megújítása helyett a képviselők arra biztatják a Bizottságot, hogy összpontosítson a dohánytermékekről szóló 2014-es EU irányelv implementására, hogy az 2019-ben hatályba léphessen, mert az olyan hatékonyabb eszközöket ad az illetékesek kezébe, mint uniós szintű árukövető és nyomonkövetési rendszer.

A tagállamoknak a WHO Dohányzás-ellenrőzési Keretegyezményéhez csatolt jegyzőkönyvet is ratifikálniuk kellene, mely ugyanezt éri el nemzetközi szintén, teszik hozzá. A képviselők hangsúlyozzák, hogy WHO-jegyzőkönyv részes felei vállalják, hogy  közegészségügyi politikáikat megvédi a dohányipar kereskedelmi érdekeltségeivel szemben, valamint hogy a felekre vonatkozó kötelezettségeket nem lehet továbbhárítani a dohányiparra.

A dohánytermékekről szóló irányelv életbelépéséig tartó időszak áthidalására a képviselők azt kérik a Bizottságtól, hogy készítsen elő új szabályokat az „olcsó fehér” cigarettákra, hogy kövesse nyomon a PMI dohánytermékeit és indítson jogi eljárást azok jogtalan lefoglalása esetén.