Bélyeget kapott a fantasztikus filmrendező

Fábri Zoltán (1917 – 1994; eredeti nevén: Furtkovits Zoltán) háromszoros Kossuth-díjas, kiváló és SZOT-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus. Alkotásait számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták különdíjjal, illetve fődíjjal. 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

– A körhintán repülő Mari és Máté, Hannibál tanár úr az ókori arénában, gyilkos golyók ütötte lyukak egy ajtón húsz évvel később ugyanúgy, mint az 1956-os tragikus esemény éjszakáján, a Pál utcai fiúk grundja, végeláthatatlan dobozolás egy megszállott őrnagy irányítása alatt, békésen borozgató asztaltársaság a második világháború poklában – a 100 éve született Fábri Zoltán filmjeinek megannyi felejthetetlen pillanata. A képzőművésznek készülő, fiatalon színházi díszlettervezőként dolgozó alkotó életének utolsó évtizedében visszatér a festészethez, a két életszakasz, az 1952 és 1983 közötti harminc évben viszont valódi hivatásának, a filmrendezésnek hódol, s leforgat 22 játékfilmet, a fent felidézetteken kívül olyan klasszikusokat, mint az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a 141 perc a Befejezetlen mondatból vagy az összetartozó Magyarok és Fábián Bálint találkozása Istennel.

Fábri műveit nemcsak színvonaluk és az idő avatja klasszikussá, hanem a rendező stílusa is: kiélezett konfliktusba kerülő hőseinek nagy képi kifejezőerővel megfogalmazott drámai története.

E klasszikus művészi alkatból fakad, hogy filmjeinek döntő része irodalmi adaptáció, méghozzá jórészt szintén klasszikus szerzők megfilmesítése Molnár Ferenctől Kaffka Margitig, Örkény Istvántól Déry Tiborig, Sarkadi Imrétől Sánta Ferencig. De modern is tud lenni, ha a téma úgy kívánja, gondoljunk például az Utószezon vagy a Requiem bátor időrendfelbontó elbeszélésmódjára. S mindemellett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán több nemzedék mestere, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetsége elnökeként szakmája tekintélyes képviselője. Személyéről Bacsó Péter A tanújában alakított, igencsak hozzáillő szerepe, a politikailag ártatlanul meghurcolt Dániel Zoltán karaktere alapján alkothatunk képet. De Fábri Zoltán hiteles művészi portréját – valódi szerzőként – a tiszteletére most kiadott bélyeg mellett mindenekelőtt filmjei rajzolják elénk – írta Gelencsér Gábor filmesztéta, egyetemi docens.