Arctalan a pálinkánk

A helyettes államtitkár elmondta: a köztestületté alakult Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen szeretnének dolgozni, hogy növeljék a pálinka versenyképességét, exportját. Gál Péter hozzátette, a magyar pálinkakiválóságokat minden évben az országkóstolón választja ki egy szakértőkből álló bírálóbizottság. Idén a megmérettetésre mintegy félszáz kereskedelmi főzde 327 tétellel nevezett. A bírálóbizottság a tavalyi 107-tel szemben idén 172 tételt minősített kiválóságnak.

Dr. Panyik Gáborné egyetemi docens, aki e téren 2012 óta az ország legnagyobb szaktekintélye, elmondta nekem, hogy ma már a legmagasabb szinten oktatják a hungarikum készítését. Nemcsak az ismert pálinkafőzők ülnek a padba. Nagyon sok jogász, orvos, közgazdász, művész is részt vesz a kétéves képzésben. Van, aki tiszteletben tartja a nagypapa technológiáját, de azért már – szerencsére a gazdag szakirodalomnak – egyre többen választják a korszerűséget.

Bármennyi gyümölcsöt is dolgoznak fel, mindenki azt szeretné, ha abból a lehető legjobb pálinka készüljön. A hungarikumnak is van divatja. Ma az illatos fajták, a „menők”, vagyis a birs, a málna, a szilva, a kajszi, a szőlőből a cserszegi, az irsai.

A gond az, hogy nincs meg az összefogás a komoly termelők között. Nincs közös marketing és kommunikációs stratégia, pedig e nélkül nem lehet kilépni a nemzetközi porondra. 2005-ben 38 pálinkafőző műhelyt ismertünk. Ma 135-öt, de mennyiségben nem készül több pálinka. Az egyetemi docens szerint összefogásból példát kellene venni a villányi borászokról.

A pálinka minden cseppjében benn rejlik a múlt, a hagyomány, a szülőföld iránti szeretet. Erről már a hungarikum szakértő, Pappné Máté Zsóka beszélt. Ahogy a franciáknál a konyak, a skótoknál whisky, úgy nálunk a pálinka a nemzeti kincs. Csakhogy a pálinka előállítása lényegesen több tudást, törődést és munkát igényel az előző kettőnél.

Sajnos a XX. század második felében – csakúgy, mint a borkészítésnél – nem a minőség, hanem a mennyiség volt a fontos. Ma már a minőség az első, és az igényes fogyasztók egyre többen vannak, illetve lennének külföldön is. A pálinka bármikor felveszi a versenyt a tequilával vagy a calvadossal. Egy XXI. századi arculattal, összehangolt kormánystratégiával biztosan előbbre tudnánk lépni! A világ kormányai rengeteg pénzt költenek saját nemzeti italuk népszerűsítésére. A pálinkának is erre lenne szüksége! Pappné Máté Zsóka szerint arcot kell adni a magyar pálinkának, hogy külföldön ne a boltok legalsó polcain, hanem a vásárlók szemmagasságában legyen a magyar flaska. Ez bizony nagy munka lesz, és végre neki kellene állni!

A zsűri idén Magyarország legjobb pálinkájának címét az Árpád és Vadász Pálinkák – Kisrét Manufaktúra Kft. prémium piros vilmoskörte pálinkájának ítélte. A legeredményesebb pálinkafőzdének járó elismerést ugyanez a cég kapta. A kft. tagja a Pálinka Céh Egyesületnek. Igényes termékünk tehát már van! Bravó!