Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. május 16. 11:00 | Krajcsó Judit

KIÁLLÍTÁS

Arany arcai, ahogy még sosem láttuk

Miként lehet a rárakódott kultusz miatt a megkeményedett Arany János-arcot felbontani, elérhető közelségbe hozni a költő személyiségét és életművét? Például úgy, mint ahogy azt a hétfőn megnyílt Önarckép álarcokban című kiállítás teszi a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az elmúlt évtizedekben az irodalomtudomány egyre inkább a szövegekre koncentrál a szerzői életrajzok helyett, de ez a kiállítás egyszerre láttatja kultusz, az irodalomoktatás nyomán a látogatóban élő Arany Jánost és a PIM munkatársai által kínált új megközelítést. A kultusz által őrzött

Arany-képet a termek egyik oldalán felállított dőlt fal, a rajta az emlékkiállítások tablóira emlékeztető módon elrendezett kéziratok és más tárgyak idézik meg, amelytől a látogatónak egy pódiumra fellépve fizikailag is el kell szakadnia, ha a szövegekre fókuszáló új Arany-arcra kíváncsi.
A  látogató kalauzainak az életmű olyan megkerülhetetlen figuráit választották ki, mint például Toldi Miklóst és Bolond Istókot, akik tulajdonképpen a költő egész életét végigkísérő álarcoknak is megfelelnek – mondta Kalla Zsuzsa, a kiállítás főszervezője.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

FRISS!
Játékos családi napot rendeznek az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Petőfi Irodalmi Múzeumban május 21-én, vasárnap. Felolvasások, díjátadók, játékos versfaragások, koncertek várják az érdeklődőket!

A kiállítás hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot vonultat fel, köztük Barabás Miklós 1884-es Arany János-portréját, A walesi bárdok kéziratát, a költő akadémiai karosszékét vagy a kultikus Kapcsos könyvet, amelyben az idős Arany feljegyezte az Őszikék ciklust a Margitszigeten. Szintén látható Arany János első ismert verse, amelyet a zsenigyerekként számon tartott költő ötévesen jegyzett fel egy könyvecske belső borítójára. A főrendező szerint nagyon kevés az Aranyhoz köthető ilyen személyes tárgy, mivel a hagyaték többsége megsemmisült a második világháborúban.

Az interaktív számítógépes pontokon több játékot próbálhat ki a közönség. Toldi öt próbáját egy animációs filmek látványvilágát idéző programmal lehet megkísérelni, az emelhető karral irányítható játék a látogató fizikai erejét is próbára teszi. Az Érezni Arany elnevezésű számítógépes installáció pedig azt mutatja meg, hogy a bizonyítottan legnagyobb szókincsű magyar költő hányféleképpen tudott egy-egy érzelmet szóban kifejezni – mondta el Sidó Anna, a tárlat kurátora.

3D-s szemüveggel nézhető installáció Fotó: Máthé Zoltán

3D-s szemüveggel nézhető installáció Fotó: Máthé Zoltán

Kevésbé ismert,  hogy Arany a költészet mellett szobrászattal, színészettel és dalszerzéssel is foglalkozott, több verset is megzenésített saját és Petőfi Sándor alkotásai közül. A fennmaradt kották alapján kortárs előadók hangszerelték újra ezeket a dalokat, amelyeket a kiállítás látogatói a zeneboxnál hallgathatnak meg.
Az Önarckép álarcokban című kiállítást hétfőn nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy közös vállalkozása. A kiállított anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgy, amelyet sok esetben más intézmények kölcsönöztek a tárlat számára. A kiállításhoz készült egy kisfilm is, amelyben a Magyarországon dolgozó nagyköveti kar tagjai szavalják magyarul Arany János Családi kör című versét.

Nágák, elefántok, madarak
Meghosszabbítva, 2017. augusztus 20-ig látogatható a Nágák, elefántok, madarak – Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből című kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. A fantasztikus tárlat Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformáját, a textilművességet követi nyomon.

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!