Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. szeptember 21. 11:00 | PP-Eletforma

FILATÉLIA

A Császár új formája

Új relikviát gyűjthetnek a focirajongók!  Alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik arra a Magyar Posta, hogy Albert Flórián (1941-2011) 50 éve kapta meg az Aranylabdát. A bélyeg Baticz Barnabás grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában készült. 

A labdarúgás hosszú évtizedek óta a világ egyik legnépszerűbb sportága, és amihez nálunk mindenki ért… A szabályok egyszerűek és széles körben elterjedtek – mindenki érti a játékot, futballistaként vagy szurkolóként nagyon sokan részt is vesznek benne. Minden országnak, minden korszaknak megvoltak és megvannak a kiemelkedő játékosai, akiket a drukkerek követnek, akikért szorítanak, akiket felemelnek, és akik a mindennapok témájaként is szolgálnak.

Albert Flórián bélyeg, Kép: Magyar Posta

Albert Flórián bélyeg, Kép: Magyar Posta

Magyarországon az 1950-es évek első éveiben csúcsokat ostromló Aranycsapat korszakát követően felmerült a kérdés: lehet-e, lesz-e még egyszer egy olyan nemzedék – vagy akárcsak egy játékos – aki ismételten képes lesz hasonló színvonalon játszani a futballt?

Albert Flórián alkalmi boríték a bélyeggel, Kép: Magyar posta

Albert Flórián alkalmi boríték a bélyeggel, Kép: Magyar posta

Ebből az új nemzedékből emelkedett ki Albert Flórián, aki már az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos volt. Pályafutása alatt végig, 1952 és 1974 között a Ferencváros csapatában játszott. Háromszoros gólkirály, négyszeres magyar bajnok, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben tagja volt az UEFA–kupa elődjének számító Vásárvárosok Kupáját elhódító csapatnak, miután 1:0-ra győztek az olasz Juventus ellen. 1966-ban és 1967-ben idehaza az Év labdarúgójának választották.

Bélyeggel ünneplik a bélyeget – 150 éves a magyar bélyegkibocsátás
Alkalmi bélyegkisív kiadásával köszönttötte az első magyar bélyeg kibocsátásának 150. évfordulóját a Magyar Posta. Az alkotás Elekes Attila grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 39 000 példányban. A bélyeg apró, mégis megannyi információt hordozó felület, rajta az emberi létezésből, az ember és a természet közös létéből fakadó különleges képi világgal. Lehet színekkel telített vagy árnyalatokban visszafogott, részletgazdag vagy csak a fő elemeket kiemelő, összeköthet és megkülönböztethet, de egy jellemzőjében megegyezik: postai díjak lerovására készült.

A magyar válogatottban 75 mérkőzésen 31 gólt rúgott. Tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett nemzeti tizenegynek, és az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon szintén harmadik helyezést elért csapatnak. A válogatottal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt, Chilében a vb gólkirálya volt (holtversenyben) 4 találattal, az angliai vb-n pedig kiemelkedő játékára az egész világ felfigyelt. 1972-ben meghívták az Európa-válogatottba, 1968-ban és 1973-ban a világválogatott tagja lehetett. A „Császár” – ez volt az egyik beceneve – összesen 539 mérkőzésen játszott, és 391 gólt szerzett.

Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football, a francia labdarúgó szaklap által alapított díjat, az Aranylabdát. Ez az elismerés volt a labdarúgás legfontosabb egyéni trófeája, melyet a legjobb teljesítményt nyújtó labdarúgó kaphatott meg. „Technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség” – szólt az indoklás.

Albert Flórián bámulatosan cselezett, labdáit vonzotta a kapu, emellett ha szükséges volt, mesteri módon készített elő, de képes volt irányítóként is játszani, átlátta a játéktér egészét. Olyan született tehetség volt, akire vonatkozóan a labdaművész kifejezés ma sem számít közhelynek.

(Források: www.focitortenelem.blogspot.hu; www.nemzetisport.hu, www.wikipedia.hu;)



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!