Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. október 23. 17:00 | Krajcsó Judit

DIAVETÍTÉS

Breaking! Előkerült Holle anyó és a kis Vuk

A magyar gyermekek fele naponta találkozik élőszóban, leginkább fél órában elmesélt történetekkel. A mai rajzfilmek helyett az újra köztudatba kerülő diavetítő lehet a jó megoldás az élőszóbeli történetmesélés és a vizuális ingerek együttes jelenlétére a kicsik életében. Ismét előkerülnek a régi meseszereplők!

Minden második 10 éven aluli magyar gyermek találkozik napi szinten a szülei által élőszóban elmesélt történetekkel, de a többiek is heti 1-4 alkalommal elmerülhetnek a fantázia világában ily módon. A REGIO JÁTÉK friss kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbb család fél órát szán a mesemondásra, melyhez a felnőttek könyvet vagy a saját képzelőerejüket hívják segítségül.

5 tipp a gyermekünk lelki egészségéért
A K&H gyógyvarázs mesedoktorok program a kicsik testi és lelki egészségének támogatójaként öt tippet ajánl a szülőknek arra, hogyan tehetnek gyermekük lelki egyensúlyáért a mindennapokban. Talán ismerős ötletek…?

„A fejből mesélés a legjobb, mert ekkor akaratlanul is a saját életünkből vett történeteket mondjuk el, a kisgyermek pedig éppen ezeket tudja leginkább megélni, hiszen velük is megtörténhet. Ha a szülő kezdetben bizonytalan lenne, segítségül hívhat akár egy diafilmet vagy egy mesekönyvet is, általa könnyen oldódik a belső feszültség, beindul a feldolgozás, felszínre kerül a megoldás. Pszichológiai szempontból a jó és rossz küzdelme formálja leginkább a gyermek világról alkotott képét, hiszen nemcsak azt tanulja meg, hogy hosszú távon a jószívű, másoknak segítő karakter viselkedése kifizetődő, hanem a saját magában zajló érzelmi ellentétekre is feloldást kínál.”” – magyarázta Deliága Éva gyermekpszichológus.

k28

Az egészséges fejlődés motorja

A felmérés vizsgálta a minőségi mese ismérveit a gyermek és a szülő szempontjából is. Utóbbiak elmondása szerint a kicsik legjobban egy új, mesés világnak, egy bonyodalomnak – melyből a jó kerül ki győztesként – és egy paripának vagy sárkánynak örülnek leginkább. A mesélő viszont a szókincs fejlődését, a szorosabb szülő-gyermek kapcsolat kialakítását és a szórakoztatást várja el egy jó történettől, de fontos a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztése is.
„A szülővel közös érzelmi élmény nemcsak a gyermek szókincsét fejleszti, hanem a szülővel való összehangolódást is segíti, amellett, hogy gazdagítja a képzelőerőt és segíti a világban való eligazodást, a morális, erkölcsi értékek felismerését” – folytatta az előnyöket a gyerekpszichológus.

Újra tekerhetjük Hamupipőkét!
Megtalálták öreg nénét, az őzikéjével együtt. Ott ücsörögtek a padláson a jól megkopott kék dobozban a cserzett bőrű Winnetouval, Huckleberry Finnel és Tamás bátyával együtt. Egymásnak vetítettek. Éppen Hófehérke sztorijánál tartottak, amikor Csipkerózsika váratlanul felébredt. Állítólag százéves filmszakadása volt. Addig még képben volt, hogy rokkázik, és megszúrja az ujját, de a következő pillanatban már hirtelen be is szorult. A diavetítőbe. Először apró, majd nagyobb kezek rángatták, végül egy éles olló vágta el a karrierjét. Az utolsó kockákra már nem is emlékszik. Öreg néne azonban igen. Miközben visszatérő őzikéjét simogatta, arról nosztalgiázott,hogy mennyi forró estét töltött el a vetítőben. Könnyes szemekkel mesélte, hogyan pergette le élete filmjét nap mint nap egy nagy mackós, szőrös kéz. Betegesen hajtogatta, hogy még mindig hallja a hangokat, melyek lépésről lépésre bársonyosan meséltek jótettéről. Piroska pironkodva azonnal megerősítette, hogy valóban, ő is úgy érezte, hogy minden akciónál egyre többen voltak. Állítólag még azt is látta, hogy a farkasén kívül legalább két-három gyerekszáj is tátva maradt. (A két bors ökröcske, akik eddig bociszemekkel bámultak a nagyvilágba, az ordas említésére újból erőre kaptak.) Hamupipőke, aki közben elengedett egy-két csipegető galambot, elmondta, hogy annak idején ő is rácsodálkozott a szájtátiakra, akik egyszer csak megszólaltak. Eleinte szótagolva, majd folyamatosan szurkoltak neki. A kis Mukk egy kukkot sem szólt, csak verdeste poros lábbelijét, és idegesen toporgott. A régi szép időkre gondolt, amikor még Alival és a negyven rablóval kergették a bagdadi tolvajt. Gondolatban már a kincses barlangjában járt, amikor valaki kiborította a többiekkel együtt… a dobozból. – Befűzöm megint – szólalt meg a jól ismert bársonyos hang, és néhány perc múlva már mindenki ott pergett-forgott a tüzesedő gépben. A hófehér fal pedig most is adta és színezte magát újra. Ahogy az öregedő diákat is. (Krajcsó Judit)

A szülőnek nagy felelőssége van a megfelelő történet kiválasztásában is: a megkérdezettek egynegyedénél előfordult már, hogy a gyermek megijedt egy mesétől, ilyenkor érdemes megbeszélni a történteket – ez minden második családban bevett szokás.

„A modern rajzfilmek helyett szerencsésebb a mesét inkább mondani, vagy a mostanában újra felfedezett diavetítőt használni, ami sokkal lassabb képi világgal dolgozik, mint például egy mai mozifilm, így megmarad a lehetőség az azonnali kérdésekre, a fantázia fejlődésére és a belső építkezésre” – tette hozzá Gyaraki József, a REGIO JÁTÉK ügyvezetője.
A kutatás szerint a magyar szülők egyharmada használ diavetítőt is a meséléskor. A legnépszerűbb diafilmek a Bogyó és Babóca, a Holle anyó és a Vuk.

TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 6 éves korig):

  1. Bogyó és Babóca
  2. Micimackó
  3. A három kismalac

TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 7-10 éves kor):

  1. Magyar népmesék
  2. Rumini
  3. Anna, Peti, Gergő

TOP3 diafilm (a REGIO JÁTÉK eladási statisztikái szerint):

  1. Bogyó és Babóca
  2. Holle anyó
  3. Vuk

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Család

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!