KÖZÉRZET
A boldogság és az egészség?
Furcsa összefüggés van egészség és boldogság között. Az egészséges ember általában boldogabbnak érzi magát, a boldogságérzet viszont hozzájárul ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Az élet teljességét azonban az egészség, a boldogság és a közösségekhez való tartozás együttesen határozza meg.
A magyar felnőtt társadalomnak az egészséggel való szubjektív elégedettsége mérsékeltebb, mint a boldogsággal és az élettel általában, derül ki a Béres Egészség Hungarikum Program 2009-es reprezentatív kutatásából. Bár a megkérdezettek 94,7 százaléka szerint a boldogság egyik legfontosabb összetevője a jó egészség, csak minden harmadik érezte azt, hogy ő valóban egészséges. A felmérés rámutatott: 2,6 millióan az egészségükért a kisujjukat sem mozdítják, és 1,5 millió felnőtt - saját bevallása szerint - semmit vagy csak keveset tesz a boldogságáért. A válaszadók úgy érezték, az egészséges élethez elsősorban megfelelő táplálkozásra, kiegyensúlyozott lelki életre és boldogságra van szükségük. Meglepő módon a sportolás, testmozgás, közösséghez tartozás nem szerepel a rangsor élmezőnyében.
Passzív egészségtudatunkat jól mutatja, hogy az egészséges táplálkozás fontosságát nagyon magasra - egy 100-as skálán 93,4-re - értékeljük, azonban csak 71,6 ez az érték, ha azt vizsgáljuk, nap mint nap mennyire eszünk egészséges ételeket. Kevesen - a válaszadók 34 százaléka - számoltak be olyan csoportról, közösségről, ahová rendszeresen eljárnak, vagy amelynek munkájában rendszeresen részt vesznek. Pedig a kutatás szerint azok, akik valamilyen közösséghez tartoznak, és ott rendszeresen tevékenykednek, szignifikánsan jobbnak minősítik egészségi állapotukat, mint azok, akiknek nincs ilyen kapcsolatuk.
A felmérésnek az volt a célja, hogy feltárja az egészség-boldogság összetevőit, illetve utánajárjon, milyen felelős gondolkodás érhető tetten a magyar népesség szemléletében, ha egészségről és boldogságáról van szó. Mostanában egyre több fórumon merül fel, hogy az egészség, a boldogság, a közösségi lét és a gazdasági mutatók között szignifikáns kapcsolat van. Vajon igaz-e, hogy a boldogabb ember egészségesebb, és jobban teljesít, hogy a pozitív gondolkodás húzza az egyént és a társadalmat egyaránt? A téma a válság kitörése óta még az unió száraz közgazdászait is egyre többször foglalkoztatja, legyen szó az egyes tagországok teljesítményét mérő mutatóról vagy éppen az Európai Unió új 2020-as stratégiájáról.
A cikk a Piac&Profit 2010. áprilisi számának NHD rovatában jelent meg.
